I. Általános forgalmi adó
A legjelentősebb változás az online számla-adatszolgáltatás kibővítése, amely két lépcsőben valósul meg, hogy a vállalkozásoknak elég idejük legyen a felkészülésre. Az új szabályokat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény tartalmazza. A változások láthatóan azt a célt is szolgálják, hogy a NAV elegendő információ birtokában legyen az áfa bevallási tervezetek elkészítéséhez, melynek bevezetését a közeljövőben tervezik.
1.Változások 2020. július 1-jétől
Megszűnik a 100 ezer forintos korlát. Adatot kell szolgáltatni minden olyan számláról, amelyet belföldi adóalany részére bocsátanak ki belföldön teljesített termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról. Az adatszolgáltatás azonban nem csak az áthárított áfát tartalmazó számlákra terjed ki, hanem az adó nélküli számlákra is, mint pl. adómentes vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet. Ha a teljesítést megelőzően előleget fizettek, akkor a végszámlánál az előleggel csökkentett összegről kell adatot szolgáltatni.
A nyomdai úton előállított számlák esetében, ha a számlában áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, akkor a kibocsátást követő négy naptári napon belül kell adatot szolgáltatni ez eddigi öt nap helyett.
Átmeneti intézkedés mondja ki, hogy a 2020. július 1-jét megelőzően kibocsátott számláról a 2020. június 30-án érvényes szabályok szerint kell az adatszolgáltatásnak eleget tenni, függetlenül a teljesítés időpontjától.
Változik a számla kötelező adattartalma. A belföldön gazdasági céllal letelepedett (magyar adószámmal rendelkező) adóalany által belföldi adóalany vevő részére kibocsátott számlán kötelező feltüntetni a vevő adószámának első nyolc számjegyét. Átmeneti szabály, hogy a 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal kiállított, 100 ezer forintot el nem érő áfát tartalmazó számlák után az adólevonási joggal akkor is lehet élni, ha a számlán nem szerepel a vevő adószáma.
A számlakibocsátás határideje 8 napra csökken. Eddig legkésőbb a teljesítést (előlegnél a fizetendő áfa megállapítását) követő 15 napon belül volt kötelező a számlát kiállítani.
Belföldi összesítő jelentés
A módosítások szinkronban vannak az online adatszolgáltatás előzőekben részletezett változásaival. A befogadott számlákról - függetlenül az áfa tartalomtól - nyilatkozni kell. Ez a szabály érvényes az összesítő jelentésben feltüntetett számlák módosításánál, vagy érvénytelenítésénél is. Átmeneti szabály, hogy az összesítő jelentésben a 2020. június 30-án érvényes szabályok szerint, a 100 ezer forintos értékhatárt figyelembe véve kell megadni azokat a számlákat, amelyek után az adólevonási jogot a havi bevalló a 2020. júniusi, a negyedéves bevalló 2020.II. negyedévi, az éves bevallónál a 2020. évi bevallásban gyakorolja.
2.Változások 2021. január 1-jétől
Minden számláról adatot, kell szolgáltatni, amelyekre a magyar áfa szabályok alkalmazandók. Ide értendők a magánszemélyek, a nem adóalany szervezetek, valamint a külföldi adóalanyok részére (pl. közösségen belüli értékesítésről, termékexportról) kibocsátott számlák. Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség azokra a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amelyek teljesítési helye más tagállamban van, és amelyekkel kapcsolatban az adófizetést az adóalany a MOSS rendszerben teljesíti.
A nyomdai úton előállított számláknál a magánszemély vevő nevét és címét nem kell az adatszolgáltatásnál megadni.
Átmeneti rendelkezés, hogy a 2020. július 1. és 2020. december 31. között kiállított számlákra a 2020. december 31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni a teljesítés időpontjától függetlenül.
II.Társadalombiztosítás
Újraszabályozták a társadalombiztosítást. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint az ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 2020. július 1-én lép életbe. Ettől az időponttól a korábbi (1997. évi LXXX.) törvény és a végrehajtására kiadott 195/1997 (XI.5.) kormányrendelet hatályát veszti.
Egységes társadalombiztosítási járulék lesz a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összevonásával, amelynek mértéke 18,5%. A biztosítottat terhelő járulék mértéke, tehát nem változik. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor nő a járulék kötelezettség az eddigiekhez képest. A munkaerő-piaci járulék beolvasztásának következtében a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, valamint a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók kötelezettsége 17 százalékról 18,5 százalékra emelkedik. A törvény továbbra is megnevezi a nyugdíjjárulékot, amelynek mértéke változatlanul 10 százalék. Ez azért szükséges, mert egyes ellátások után a jövőben is csak nyugdíjjárulékot kell fizetni. (pl. gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, álláskeresési támogatás stb.).
Változnak a minimális járulékalappal kapcsolatos szabályok, és a munkaviszonyban foglalkoztatottakra is kiterjesztik. Munkaviszonyban a járulékalap legalább a minimálbér 30 százaléka, az egyéni és társas vállalkozóknál a minimálbér/bérminimum havi összege lesz azzal, hogy a jelenlegi korrekciók megszűnnek.
A családi járulékkedvezményt a teljes (18,5 százalékos) társadalombiztosítási járulékkal szemben igénybe lehet venni. Jelenleg, csak 17 százalék erejéig van erre lehetőség.
A saját jogú nyugdíjasok nem csak munkaviszonyban kapnak járulékmentességet, hanem más jogviszonyban végzett munka esetében is (pl. megbízási jogviszony).
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2020. január 1-jétől 7.500 forintról 7.710 forintra (napi 257 forintra) emelkedik.