2021-es adócsomag

12/30/2020 | Budapest
HírlevélLoginKapcsolat

A legfontosabb változások adónemenként a következők.

ÁFA:

Bevallási tervezet részletszabályai

  • a 2021. július 1-től elérhető, az adóhatóság által előkészített ÁFA bevallási tervezet csak az adózó általi elfogadással és benyújtással válik majd bevallássá (tehát nem automatikusan), azt elfogadás előtt szükség szerint módosíthatja, kiegészítheti. A bevallási tervezet a tárgyidőszakot követő hónap 12. napjától válik elérhetővé az adózó számára, azt a bevallási határidőig kell elfogadni, illetve módosítani.

Távértékesítési szabályok

  • az EU összes tagállamában megváltoznak az e-kereskedelemmel kapcsolatos ÁFA- és vámszabályok, így Magyarországon is 2021. július 1-jétől az EU-n belüli, illetve az EU-n kívülről importált áruk távértékesítésének a szabályai. Az új szabályok elsősorban a magánszemélyek részére történő értékesítésre vonatkoznak. A távolról is nyújtható szolgáltatások esetében a teljesítés helye a fogyasztás tagállama lesz.
  • Egyablakos ügyintézés kerül bevezetésre a távolról is nyújtható szolgáltatások esetében. Az ilyen tevékenységet végző magyar kisvállalkozás évi nettó 10 ezer eurós bevételi összeghatárig csak Magyarországon lesz köteles magyar adóbevallást benyújtani és az adót megfizetni. Ugyanez a könnyítés 2021. július 1-jétől a Közösségen belüli távértékesítést végző vállalkozások számára is alkalmazható lesz, nekik abban a tagállamban kell az adót megfizetniük, ahol a terméket feladták, illetve a fuvarozást megkezdték. A célországban történő adózás továbbra is választható marad.
  • A weben keresztül magánszemélyek részére Közösségen belül történő, Közösség területén teljesített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást elősegítő tevékenységről nyilvántartást kell vezetniük, amelyet elektronikusan az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani

Vámszabályok

  • 2021. július 1-jétől eltörlésre kerül az EU-n kívüli országokból rendelt, 22 eurót meg nem haladó értékű import áruk ÁFA mentessége.
  • Mentesül a termékimport az áfa alól, amennyiben az áfa megfizetésére az adóalany az import egyablakos rendszert választotta, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatósággal közlésre kerül az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított import azonosítószám.

Különös adóvisszatérítési szabályok

  • A 2020-tól bevezetetett ún. különös adóvisszatérítési szabályok – melyek a tévesen áthárított, és az eladótól vissza nem szerezhető megfizetett adót közvetlenül az Adóhatóságtól tették visszaigényelhetővé – kiterjesztésre kerülnek.
  • 2021-től visszaigénylési igénnyel lehet élni az adóhatóság felé abban az esetben is, ha az adóalanyt az adósemlegesség elvébe ütközően terhelte fizetendő adó, de számára az adó az ellenérték részeként nem térült meg, a megtérülésre nincs is lehetőség.
  • A visszaigénylés feltétele, hogy a vevőnek adólevonási joga keletkezett, de azzal nem élt és már nem is élhet vele.

Online számla adatszolgáltatás

  • 2021. január 4-től, ha az adóalany adóköteles ingyenes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy részére, adatot kell szolgáltatnia az online számla rendszerben arról, hogy az ügylet adóköteles, és azt is jelentenie kell, hogy számára az adót a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője megtéríti-e.
  • A belföldön kívül teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén adatot kell szolgáltatni arról, hogy az ügylet az Áfa törvény területi hatályán kívül esik.
  • A végszámlával kapcsolatos adatszolgálatásban az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot kell közölni

Vegyes rendelkezések

  • A megbízható cégek évente egy alkalommal 3 millió forintot meg nem haladó adótartozásra kérhetnek 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt.
  • Az adóalany adólevonási joga nem veszik el, amikor az adóhatóság az adóalany adószámának törlését követően az adószámot ismételten megállapítja, így az adózó élhet a levonási jogával az adószám törlését megelőzően keletkezett előzetesen felszámított adóra vonatkozóan.
  • 2021-től igen korlátozott körben fog érvényesülni a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás (csak az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munkák esetében marad a fordított adózás munkaerő-kölcsönzés esetén)
  • Az adóalapot csökkenteni lehet a nem ÁFA alany adósokkal szemben fennálló behajthatatlan követelések összegével is. Ebben az esetben nem lesz előzetes írásbeli értesítési kötelezettség, és  nem lesz feltétel az ellenérték megfizetésének esedékességétől számított 1 év eltelte sem.
  • az új építésű lakások áfa terhe 2022. december 31-ig ismét 5%-ra csökken, ezt a 2021. január 1-jei vagy azt követő teljesítésű ügyletekre kell alkalmazni

 

KATA:

  • 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a KATA adózókkal kapcsolatban egy 40%-os mértékű különadó, amelyet a meglévő tételes adó mellett kell vagy a kisadózó vállalkozónak, vagy pedig a belföldi kifizetőnek megfizetnie abban az esetben, ha
  1. a kisadózó vállalkozó és a neki bevételt juttató belföldi vagy külföldi kifizető a magyar társasági jog értelmében kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, vagy
  2. ha a kisadózó vállalkozás egy adóéven belül ugyanattól a belföldi vagy külföldi kifizetőtől 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevételt szerez.
  • A kapcsolt vállalkozástól származó bármilyen összegű bevétel után fennáll a különadó-fizetési kötelezettség.
  • A nem kapcsolt vállalkozások közötti 3 millió Ft-ot meghaladó éves jövedelem esetén a különadót a 3 millió Ft-ot meghaladó jövedelem-rész után kell megfizetni. Ha a különadó-fizetési kötelezettség a kapcsolti minőség miatt már fennáll, akkor ugyanazt a jövedelmet már nem terheli további különadó-kötelezettség a 3 millió Ft-os értékhatár átlépése miatt is, tehát a kétszeri adóztatás kizárt.
  • Ha a jövedelem belföldi kifizetőtől származik, a 40%-os különadó a kifizetőt terheli (tehát a kisadózó vállalkozásnak kifizetett bevételen felül kell ezt megfizetnie), az adó alapja a bevétel 100%-a.
  • Külföldi kifizetőtől származó jövedelem esetén a különadó megfizetése közvetlenül a kisadózó vállalkozó kötelezettsége, de ebben az esetben az adó alapja a bevétel 71,42%-a.
  • Az évi 12 millió Ft-os (havi 1 millió Ft-os) bevételi értékhatár számítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a bevétel-részeket, amelyek után a 40%-os mértékű különadót kell megfizetni.
  • Ha a kisadózó vállalkozás köteles a 40%-os mértékű különadót megfizetni, abban az esetben az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban be kell vallania az adóévi bevételeit. illetve a bevételt juttatók nevét és címét. A bevallásban a kapcsolt kifizetőket is jelölni kell. 

SZJA:

  • 2021-től a súlyosan fogyatékos személyeket megillető személyi kedvezmény is az adóalapból kerül levonásra
  • a SZÉP kártya juttatások SZOCHO mentessége 2021. június 30-ig megmarad
  • a járványügyi szűrővizsgálat adómentes juttatásként adható, ez visszamenőlegesen alkalmazható

HIPA:

  • Megszűnik az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó-fizetési kötelezettség, így a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenységet nem fogja terhelni az ideiglenes tevékenység után fizetendő iparűzési adó, és a belföldön székhellyel vagy telephellyel nem rendelkező vállalkozások ideiglenes adókötelezettsége is megszűnik

  • Azoknál a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknál, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot (a 2020. évi elfogadott beszámoló alapján, ennek hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell alkalmazni), az iparűzési adó, ami 2020 végéig maximum 2% lehetett, 2021-től maximum 1% lehet. A kedvezmény azokra a Társaságokra vonatkozik, akiknek a telephelyén 1%-nál magasabb mértékű volt 2020-ban a HIPA. A kedvezmény nem automatikus, kérelmezni kell 2021. február 25-ig az adóhatóságnál.

     

  • A több telephellyel bíró vállalkozásoknak 2021-től nem kell minden érintett önkormányzathoz adóbevallást benyújtaniuk, hanem elég egyet elküldeni a NAV-nak
  • Kapcsolt vállalkozások esetében a szokásos piaci ártól való eltérés miatti adóalap-korrekciót az iparűzési adóban is alkalmazni kell. Adóalap-csökkentő korrekció kizárólag a partner adóalap-növelésre vonatkozó nyilatkozata esetén lesz alkalmazható.

TAO:

Telephely

  • bővül a telephely fogalma, így a külföldi jogi személy munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban foglalkoztatott természetes személyen keresztüli szolgáltatásnyújtás is telephely-keletkeztető ténynek minősülhet, amennyiben a szolgáltatásnyújtás bármely 12 hónapos időszakban a 183 napot meghaladja (és a kettős adóztatási egyezmény ezt lehetővé teszi).
  • Továbbá akkor is telephely keletkezik, ha a tevékenység a kettős adóztatási egyezmény valamely telephelyfogalmának megfelel, függetlenül attól, hogy a magyar szabályok alapján amúgy nem keletkezne állandó telephely
  • a belföldi adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél adóalap növelésre vonatkozó nyilatkozat hiányában a belföldi adózó csökkentheti adóalapját – a transzferár módosító tétel helyett – a külföldi telephelyhez rendelhető költségek és ráfordítások egy részével

Vegyes rendelkezések

  • Az ellenőrzött külföldi társaságok valódi jogügyletei – amelyeknek nem elsődlegesen az adóelőny elérése a céljuk – esetében az osztalék-rész és a tőkenyereség-rész mentesül az adózás alól. A nem valódi ügyletek, illetve a feketelistás államban illetőséggel rendelkező ellenőrzött társaságok ügyletei nem mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól.
  • a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni behajthatatlan követelések miatti adóalap-csökkentés feltétele nem az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás lesz, hanem külön nyilvántartást kell vezetni az ilyen ügyletekről
  • a tőkekivonási adó (exit tax) alkalmazása kiterjesztésre kerül az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezésének az eseteire
  • 2021-től megszűnik a fejlesztési tartalék felső határa (ami jelenleg 10 milliárd forint), viszont a fejlesztési tartalék képzés alapján igénybe vehető adóalap-csökkentő tétel adóévi adózás előtti nyereségre vonatkozó korlátja nem változik
  • elektromos személygépkocsi beszerzése esetén nem lesz alkalmazható az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye, ugyanakkor ez a szigorítás csak a 2021-ben megkezdett energiahatékonysági beruházásokat fogja érinteni

KIVA:

  • A KIVA adókulcsa 2021-től 11%-ra csökken
  • a bevételi illetve mérlegfőösszegi  értékhatár 1 milliárdról 3 milliárd forintra növekszik
  • az adóalanyiságot megszüntető bevételi értékhatár 3 milliárdról 6 milliárd forintra nő

Illetékek:

  • Az elsőfokú közigazgatási eljárások – az okmánykiállítás kivételével – illetékmentessé válnak 2021-től
EKAER változások

2021-ben az EKAER szabályai a bejelentési kötelezettségre, a kockázati biztosítékra, illetve a kiszabható büntetések körére vonatkozóan jelentősen megváltoznak, csökkentve az áruszállításhoz kapcsolódó adminisztrációs terheket. Az új szabályokat az EKAER rendszerben 2021. január 4-étől rögzített fuvarozások esetében kell alkalmazni.

Az EKAER rendszer érintő legfontosabb változások a következők:

  • A közúti fuvarozás esetén az élelmiszereknek és egyéb termékeknek egy a korábbiakhoz képest jelentősen leszűkített körével kapcsolatban kell adatszolgáltatást teljesíteni az EKAER rendszerben. A jelentendő termékek köre igen hasonló a korábbi szabályozás szerint „kockázatosnak” minősített termékek listájához. A bejelentésköteles termékek listáját a módosított 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet tartalmazza, amely 2021. január 2-től hatályos.
  • A rendeletben felsorolt termékekről a közúti fuvarozásukhoz használt jármű típusától függetlenül adatot kell szolgáltatni (tehát az adatszolgáltatási kötelezettség már kiterjed a nem útdíjköteles járművekre is, vagyis azokra, amelyeknek a bruttó össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát).
  • Mentes az adatszolgáltatási kötelezettség alól a fuvarozás, ha az ugyanazon eladó és vevő között ugyanazon járművel fuvarozott termékek értéke nem haladja meg az 1 millió forintot és az 500 kg bruttó tömeget.
  • Az adóalanyok biztosítékadási kötelezettsége a belföldi lerakodás (árutovábbítás), Közösségen belüli beszerzés és az első nem végfelhasználó felé történő adóköteles értékesítés esetén áll fenn.
  • A biztosítékadási kötelezettség nem terjed ki azokra a termékekre, amelyek kedvezményes 5%-os ÁFA kulccsal rendelkeznek.
  • A megbízható adóalanyok és azok, akik legalább 2 éve aktívak és szerepelnek az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában, mentesülnek a biztosítékadási kötelezettség alól.
  • Lehetőség nyílik önkéntes adatszolgáltatásra is, és ebben az esetben nem szükséges biztosítékot nyújtani, de az adatszolgáltatásnak pontosnak és valósnak kell lennie.
  • o          A fuvarozott termék értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adatszolgáltatásra kötelezett, ha nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségüket, vagy ha a fuvarozott termék értékére vagy mennyiségére vonatkozóan hibás adatot közölnek. Egyéb, kevésbé súlyos adatbejelentési hibák esetén a mulasztási bírság jogi személyek esetén 500,000 Ft-ig, természetes személyek esetén 200,000 Ft-ig terjedhet.

BiReg regisztrációs kötelezettség bevezetése:

  • 2021. januártól a fuvarozóknak kötelezően előzetesen regisztrálniuk kell magukat, illetve a fuvarfeladataikat az Innovációs és Technológiai Minisztérium által működtetett ún. Bireg online rendszerében. A regisztráció minden közúti személy- és áruszállító vállalkozást (fuvarozót) érint, beleértve a közösségi engedéllyel tevékenységet végző uniós (így a magyar) vállalkozásokat is.
  • Egy január 27-i rendeletmódosítás azonban február 4-től eltörli a regisztrációs kötelezettséget a tisztán közösségi engedéllyel végzett fuvarfeladatok esetében. Ennek értelmében EU-s járművel EU-s viszonylatban (Magyarország és a többi EU tagállam, illetve Svájc és az Egyesült Királyság) nincs regisztrációs kötelezettség a Bireg rendszerben. A regisztráció főszabály szerint az EU-n belüli vagy harmadik országból származó járművel Magyarország és az EU-n kívüli országok viszonylatában végzett export-import fuvarozásokra terjed ki, illetve ha a fuvarozást 3. országból származó fuvarozó végzi. A 3. országos fuvarozás a kétoldalú egyezmények alapján mentesülhet a regisztrációs kötelezettség alól.
  • A A szabályozás értelmében bejelentéskötelesek a Magyarország területét érintő, díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművel, a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző, 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel, továbbá a Magyarország területén végzett kabotázs fuvarozást végző tehergépjárművel végzett fuvarozások. az üresfuvart is beleértve.
  • Az üzembentartói regisztrációt a Magyarországon végzett szállítási feladat megkezdése, vagy a Magyarország területére történő belépés előtt kell elvégezni.
  • A fuvarregisztrációt a Magyarország területére történő belépés és kilépés előtt, továbbá a magyarországi lerakodás vagy felrakodás esetén a lerakodáskor, illetve a felrakodás befejezéséig kell elvégezni.
  • A regisztráció az üzemben tartó vagy a szállító feladata, ugyanakkor a magyar címzettek és feladók kötelesek ellenőrizni a fuvarregisztráció érvényességét, illetve a CEMT engedély meglétét, annak időbeli hatályát és az árutovábbítási feladatnak való megfelelőségét, és az engedélyen rögzíteniük kell a fel- vagy lerakodás megtörténtét. Az ezekkel kapcsolatos hiányosságokat a belföldi feladónak, illetve címzettnek haladéktalanul jelentenie kell a közlekedési hatóságnak vagy a rendőrségnek. Július 1-jétől várhatóan a szállítással kapcsolatban adatokat is kell majd rögzíteniük.
  • A regisztráció 2021. január 1-jétől kötelező, de a regisztrációs felület csak január 20-ától elérhető. Február 1-je előtt a regisztrációt ellenőrző hatóságok csak figyelmeztettek, 2021. február 1-től viszont már bírságot is kiszabhatnak a regisztrációt elmulasztó vállalkozókkal szemben, az üzembentartói regisztráció elmaradása esetén a bírság összege 800 ezer Ft, amennyiben pedig a feladó illetve a címzett elmulasztja a fuvarregisztráció ellenőrzését, 300 ezer Ft.
Back