Személyi jövedelemadó
A családi adóalap-kedvezmény összegét a Kormány két lépcsőben fogja emelni. Először a jelenlegi összegek 50%-kal növekednek 2025. július 1-jétől, majd a jelenlegi összeg duplájára növekednek 2026. január 1-jétől. A kedvezmény összegének emelése által 2025-től egy gyermek után havi 10.000 Ft helyett 15.000 Ft, két gyermek esetén 40.000 Ft helyett 60.000 Ft, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49.500 Ft nettó jövedelem maradhat a munkavállalóknál.
Ha a borravalót nem közvetlenül a munkavállaló kapja a vendégtől (amely a jelenlegi szabályok szerint is adómentes jövedelemnek minősül), hanem azt a vendéglátó egység üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetéssel), azt a munkavállalójának adómentesen juttathatja, ha a beszedett borravaló összegét külön nyilvántartással tudja igazolni.
A szellemi terméket az azt létrehozó eredeti jogosult jövedelemadómentesen apportálhatja a gazdasági társaság létesítő okiratában megjelölt érték erejéig.
A SZÉP kártyán új alszámla kerül kialakításra „aktív magyarok” elnevezéssel, amelyre a SZÉP kártya jelenlegi 450.000 Ft-os éves keretösszege mellett további 120.000 Ft éves keretösszeg juttatható a munkavállalók részére kedvezményesen, kifejezetten sportolási-rekreációs célokra.
A SZÉP kártya juttatás 50%-a lakásfelújítási célra is felhasználható lesz 2025-ben.
Akár havi 150.000 Ft (évi 1,8 millió Ft) juttatható a 35 év alatti munkavállalóknak béren kívüli juttatásként kifejezetten lakásbérleti díj, vagy lakáscélú hitel törlesztés céljára. A keretösszegen
felül erre a célra juttatott összeg egyes meghatározott juttatásként adózik.
Általános forgalmi adó
Az új lakásokra jelenleg is érvényben lévő kedvezményes, 5%-os ÁFA mérték alkalmazható marad 2026. december 31-ig, ha az építési engedély eddig az időpontig véglegessé válik. Bizonyos feltételekkel a kedvezményes adókulcs akár 2030. december 31-ig történő átadásra is alkalmazható.
Az online megrendezett rendezvényekre és azok járulékos szolgáltatásaira 2025-től nem lesz alkalmazható az a speciális teljesítési hely szabály, amely szerint az adóalanyok részére nyújtott azon szolgáltatások esetében, melyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik. Ehelyett online eseményeknél az általános szabály lesz alkalmazandó, vagyis az adóalany igénybevevő letelepedési helye lesz a teljesítés helye. Nem adóalanyoknak online rendezvényekre értékesített belépőjegyeknél és járulékos szolgáltatásoknál is új különös szabályt állapít meg az adócsomag, miszerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Az e-nyugta bevezetését a Kormány fél évvel elhalasztja, az új tervezett bevezetési időpont 2025. július. E-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet. A kibocsátott e-nyugtát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő a nyugtatárban érheti el vevői alkalmazás segítségével. A kiállított e-nyugtáról a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő kérésére vagy jogszabályban meghatározott esetekben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő részére papír alapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.
Az e-nyugta kötelező adattartalma bővebb lesz, mint a papíralapú nyugtáé. Az e-nyugtának a nyugtán feltüntetésre kerülő adatokon túlmenően a következő adatokat is tartalmaznia kell: az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, mennyisége, az alkalmazott adómérték százaléka, adómentességre utalás, különbözet szerinti adózásra utalás.
A nyugta adattartalmáról az adóalany a kibocsátást követő 3 naptári napon belül adatot köteles szolgáltatni az Adóhatóság részére, amennyiben a nyugtát nem pénztárgéppel, vagy e-pénztárgéppel állították ki. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni a NAV felületén.
A termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése a vámjogi képviselőre a jövőben szigorúbb adminisztrációs feltételekkel történhet. Az importáló a jelenlegi törvényi feltételek teljesülése mellett is csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha nem minősül kockázatos adózónak. Az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel nem rendelkező importőrök esetén további feltétel, hogy a közvetett vámjogi képviselő által elvégzett partnerellenőrzés eredményeként ne merüljön fel adókockázat, továbbá a partnerellenőrzés eredményéről a közvetett vámjogi képviselő adatot szolgáltasson az állami adó- és vámhatóság számára. A partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötése előtt el kell végezni, illetve folyamatos megbízás esetén havi rendszerességgel.
Az ÁFA bevallás részeként a bejövő számlákról teljesítendő adatszolgáltatásnak már nem ezer forintra kerekítve, hanem kerekítés nélkül, forintban kell tartalmaznia a számlaösszegeket. A bevallás bejövő számlákra vonatkozó sorai továbbra is ezer forintra kerekítve tartalmazzák az adatokat.
Társasági adó
A társasági adó területén 2025-ben szükséges először a globális minimumadó alanyainak adatszolgáltatást, illetve bevallást benyújtaniuk, 2025. november 20-ig. A globális minimumadóval összefüggő számításokkal kapcsolatban számos részletszabályt állapít meg az adócsomag. A globális minimumadóval kapcsolatban az érintett cégcsoportok magyarországi tagjainak kötelező adatbejelentést teljesíteniük magukra, a többi belföldi csoporttagra, illetve a végső anyavállalatra nézve. A bejelentés határideje 2024. december 31, ezzel kapcsolatban bővebb információkat gyűjtöttünk össze külön hírlevelünkben.
A csoportos TAO alanyiság megszűnése esetén a megszűnést követő 90 napon belül soron kívüli adóbevallás benyújtására kötelezettek a korábbi csoporttagok.
A látványcsapatsport támogatásával összefüggő kedvezményre jogosító támogatási jogcímek köre bővül, így már a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is nyújtható lesz támogatás. Az e jogcímen nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az ingatlan üzemeltetési költségeinek 80%-át.
2025-től már értékcsökkenés számolható el a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek után is.
Egyéb adónemek
Jövedéki adó, gépjárműadó, vagyonszerzési illeték: 2025-től kezdődően a törvénymódosítás bevezeti az automatikus, inflációkövető adóemelkedést (valorizációt) néhány adónem, így az üzemanyag és az alkohol jövedéki adója, a gépjárműadó, illetve a vagyonszerzési illeték esetében. A valorizáció mértéke a KSH által mért, adóévet megelőző év július 1-jei átlagos infláció mértéke. Így az érintett adók törvényi mértéke 2025-től 4,1 százalékkal nő. Az alkalmazandó adómértéket a NAV teszi közzé. További adónemekre is kiterjesztésre kerül a valorizáció 2026-tól, így a cégautóadóra, a regisztrációs adóra, illetve a dohánytermékek adójára is.
A cégautóadó havi tételes adómértékei hozzávetőleg 20%-kal nőnek 2025-ben.A környezetkímélő gépkocsitípusok közül kikerül az 5P és az 5N kategóriába sorolt, legalább 25, illetve 50 km tisztán elektromos hatótávolságú plugin-hibrid gépkocsi, így rájuk 2025-től már nem vonatkozik a regisztrációs adó alóli mentesség. Az adómentesség a módosítás következtében már kizárólag a tisztán elektromos meghajtású járművekre alkalmazható. A cégautóadó alóli mentesség szintén megszűnik ezeknél a kategóriáknál, de 2025. január 1-je előtt alapított cégek esetében az adómentesség csak 2026-tól kerül megszüntetésre.
Kiskereskedelmi különadó: A kereskedők weben keresztül történő értékesítéséhez online felületet biztosító ún. „platformüzemeltetők” is a kiskereskedelmi különadó hatálya alá kerülnek 2025-től, függetlenül tehát attól, hogy ők maguk nem végeznek közvetlenül kiskereskedelmi tevékenységet. A külföldi platformok magyarországi forgalmát is megadóztatja a jogszabály, de csak a Magyarország területén átadott árukra vonatkozóan.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójával kapcsolatban 2025-ben csökkentett adókulcsok kerültek meghatározásra, így 20 milliárd Ft árbevételig 7 százalék, afelett 18 százalék lesz az adókulcs.
Reklámadó: A reklámadó mértéke 2025-ben továbbra is 0 százalék marad.
Szociális hozzájárulási adó (szocho): A Tartós befektetési számlák (TBSZ-ek) hozamának szocho-mentességi feltételét szigorítja a törvény, ugyanis szocho-mentesség csak a teljes jövedelemadómentesség feltételeinek teljesülésekor érvényesül, vagyis ha legalább 5 évig szerepel a megtakarítás a TBSZ-en. 3-5 évig tartó lekötés esetén a jövedelem után fizetendő szocho mértéke 8%, 3 évnél rövidebb idejű lekötés esetén 13%.
A kifizetőt terhelő szochot eltérő rendelkezés hiányában negyedévente kell bevallani és megfizetni.
Adóeljárás: Egy új adóhatósági eljárás kerül bevezetésre, az adategyeztetési eljárás, amelynek keretében a NAV a nála az adózóval kapcsolatban az adózótól, illetve egyéb adózóktól származó, a hatóságnál rendelkezésre álló adatokban fellelt hibák, ellentmondások tisztázására hívja fel az adózót, amelyre 15 nap áll rendelkezésre a felhívás közlésétől. A határidő elmulasztása esetén az adózó 300.000 Ft adóbírsággal sújtható.
Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség kiterjesztése: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe is kötelezetté válik magyarországi pénzforgalmi számla nyitásra.
Számvitel
2025-től nő az egyszerűsített éves beszámoló mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára, a jelenlegi 1,2 milliárd Ft-ról 2 milliárd Ft-ra. Az éves árbevételi értékhatár 2,4 milliárd Ft-ról 4 milliárd Ft-ra nő.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének értékhatárai tekintetében a mérlegfőösszeg 6 milliárd Ft-os jelenlegi értékhatára 10 milliárd Ft-ra, az éves nettó árbevétel 1,2 milliárd Ft-os értékhatára pedig 2 milliárd Ft-ra emelkedik.
A könyvvizsgálat alóli mentesség árbevételi értékhatára nettó 300 millió Ft-ról 600 millió Ft-ra nő, az 50 fős foglalkoztatotti létszámkorlát azonban nem változik.