TÁRSASÁGI ADÓ
Kapcsolt vállalkozás
A „nyári” adócsomagot ismertető hírlevelünkben már beszámoltunk a tőkekivonási adó bevezetéséről. Ezt a rendelkezést kell akkor is alkalmazni, ha az érintett felek között legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy nyereségrészesedés áll fenn. Nem kell ugyanakkor a tőkekivonási adót abban az esetben alkalmazni, ha a felek az ügyvezető egyezősége miatt minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.
Adóelkerüléshez vezethet, ha ugyanazt a tényállást a tagállamok eltérően minősítik és ebből adódóan a jövedelem egyik államban sem adóköteles. Az új adóelkerülésiszabályok alkalmazásakor kapcsolt vállalkozás az, ha a felek között legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy nyereségrészesedés áll fenn. A szavazati jognál és a tőkerészesedésnél az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani. A feltételeket az ügyvezetés egyezősége esetén is vizsgálni kell. Összehangoltan eljáró személyek (magánszemély, jogi személy, egyéb szervezet) azok, akik együttműködnek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján.
Transzferár
2020.január 1-jétől a következő esetekben is alkalmazni kell a transzferár szabályokat.
A nem pénzbeli hozzájárulás és vagyonkiadás, továbbá a nem pénzben teljesített osztalék esetében akkor is, ha a kapcsolt vállalkozás (a hozzájárulással kapcsolt vállalkozássá váló tag) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, részesedik a vagyonból. Eddig ezeket a rendelkezéseket a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló volt köteles betartani.
Alkalmazni kell továbbá az adózó által visszavásárolt üzletrész tagok részére történő térítés nélküli átadása vagy bevonása esetén.
Növekedési adóhitel
A növekedési hitel választásának feltételei nem változtak. Továbbra is előírás, hogy az adóalany legalább három éven át változatlan formában működjön, a korrigált adózás előtti eredménye a hatszorosára növekedjék és az adóbevallás esedékességéig nyilatkozzon a növekedési adóhitel választásáról. Az adóhitelre jutó adót az adóalapra vetítve kell meghatározni. A törvényi feltételek teljesítésével megvalósított beruházások esetében a növekedési adóhitelre jutó adóból adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezményezett beruházás értékének számítása nem változott. A meg nem fizetett adóra a jövőben is kamatot kell fizetni.
Változás 2019. július 24-étől, hogy az adóhitel az adóévi korrigált adózás előtti eredmény és a megelőző adóévi eredmény különbözete. (Korábban legfeljebb az adófeltöltési kötelezettség összegét lehetett adóhitelnek tekinteni.) A növekedési adóhitelre jutó adót hat egyenlő részletben kell megfizetni a bevallás adóévének harmadik és negyedik negyedévében, valamint az ezt követő adóévben.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
2020. január 1-jétől adómentes a szakképzésben részt vevők következő juttatásai:
a szakképző intézményben a tanulónak, a képzésben résztvevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvényben meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj,
az első szakma megszerzéséhez nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás,
a rászorultság és a jó tanulmányi eredményre tekintettel, pályázat útján nyújtott támogatás,
a szakképzési munkaszerződés alapján, a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban résztvevőnek fizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.
2020. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásként adózik a munkáltató által szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban résztvevő magánszemélynek, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, továbbá a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatónak azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék vagy szolgáltatás.
ADÓELJÁRÁS
NAV tájékoztatás az adókötelezettség teljesítésének elkerüléséről
Ha a NAV az ellenőrzés során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amely az adótörvények rendelkezéseinek elkerüléséhez vezet, akkor erről valamennyi érintettet köteles tájékoztatni. 2020. január 1-jétől azonban – a korábbi gyakorlattól eltérően – csak azt követően közli ezt az érintettel, ha a törvénysértést végleges döntéssel (jogerősen) megállapította. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóelkerülésnél a NAV akkor is tájékoztatja az érintett foglalkoztatottat, ha jogviszonya az adózóval a tájékoztatás időpontjában már nem áll fenn.
Adatok négy– vagy többgyermekes anyák adókedvezményéhez
A kifizetőnek 2020. január 1-jétől a következő adatokat kell szolgáltatnia az adóhatóságnak: a gyermekek neve, adóazonosító jele, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, továbbá az szja törvény szerint az adókedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.
Helyi adók
2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóbevallást az állami adóhatóságon keresztül csak akkor lehet benyújtani, ha az számszaki hibákat, ellentmondásokat nem tartalmaz Ha a hibás adatokat a vállalkozás a NAV felszólítása ellenére sem korrigálja, akkor a NAV a bevallást a címzett önkormányzati adóhatósághoz nem továbbítja. Ez azt jelenti, hogy a bevallás kizárólag az önkormányzathoz nyújtható be.
2020. január 1-jétől a NAV a helyi iparűzési adóalany és az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett vállalkozó bejelentkezési és változás-bejelentési adatait – a korábbi rendelkezéstől eltérően – nem csak a vállalkozó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak, hanem az adózó által közölt telephely szerinti önkormányzatnak is köteles átadni. A helyi iparűzési adó ügyekben eljárni jogosult képviselőt a vállalkozás az állami adóhatóságon keresztül jelentheti be az érintett önkormányzathoz.
ILLETÉK
Belterületbe vont ingatlan átruházása
2020. február 1-től lépett hatályba az a rendelkezés, amely szerint illetékköteles a belterületbe vont ingatlan, vagy a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása. Belterületbe vont ingatlan az, amelyet az ingatlan átruházását megelőző 10 évben minősítettek belterületté. Nem tartozik ide az az ingatlan, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő hatodik évben vagy azt követően minősítették át, vagy az átruházó öröklés útján szerezte
Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értéke és az eladó általi megszerzés időpontjában fennálló forgalmi érték különbözete. Vagyoni betét értékesítésénél az illeték alapja az előzőek szerinti forgalmi érték különbözet és az értékesített vagyoni betét összes vagyoni betétben képviselt arányának szorzata. Az illeték mértéke 90 százalék.